A bevándorlástól általában idegenkedő budapesti kormány külföldieket keres a munkaerőhiány megoldására.
Magyarország külügyminisztere azt mondta, hogy a vállalatoknak lehetővé teszik, hogy szakképzett munkaerőt toborozzanak nem uniós országokból. Peter Szijjártó külügyminiszter azzal támasztotta alá a lépést, hogy ez segíteni fogja Magyarország idei évre kitűzött 5,5 százalékos növekedési célját.
A munkaerőhiány által sújtott egyik ágazat például a magyarországi vendéglátóipar, amely a közelmúltban erőteljes aggodalmaknak adott hangot a szakácsok és takarítók hiánya miatt. Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének vezetője egy interjúban elmondta, hogy a budapesti szállodatulajdonosok sokat tesznek azért, hogy biztosítsák a nagyon szükséges munkaerőt, példaként hozva fel, hogy a szállodaigazgatónak saját magának kell takarítania a szobákat.
Közép- és Kelet-Európa számos más országa is munkaerőhiánnyal küzd a vártnál gyorsabb gazdasági fellendülés közepette a világjárvány okozta megszorítások után.
A budapesti kormány eddig vonakodott megnyitni kapuit a külföldiek előtt Orbán Viktor miniszterelnök bevándorlóellenes politikája közepette, amely gyakori összeütközéseket váltott ki az Európai Unióval.
Egy másik ágazat, ahol a magyarországi munkaerőhiány érezteti a hatását, a mezőgazdaság. A magyar gazdák küzdenek azzal, hogy elegendő munkaerőt találjanak a gyümölcsök és zöldségek betakarításához, és csak a tavalyi évben több mint 190 millió euró értékű áru semmisült meg.
Szakértők szerint a legjobb módja annak, hogy vonzzák az embereket a mezőgazdasági üzemekbe dolgozni, a bérek emelése. Úgy vélik, hogy az ágazatnak legalább egy évtizedre lesz szüksége ahhoz, hogy talpra álljon a munkahelyek megszűnése után, és átálljon egy újfajta üzletmenetre.
És talán a legmeglepőbb ágazat, amelyet Magyarországon a munkaerőhiány érint, az online kiskereskedelem. A munkaerő-válság korlátozza az e-kereskedelmet, számos webáruház kénytelen felfüggeszteni az online hirdetéseket, mert nem tudnak megbirkózni a megnövekedett kereslettel. Gál Kristóf, a budapesti székhelyű Klikkmarketing online marketing cég alapítója becslése szerint az online áruházak 30-40 százalékát érintheti ez a probléma.
Szijjártó szerint az új jogszabályok, köztük a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozóak, azt célozzák, hogy “segítsék a gazdaság gyors újraindulását, hogy Európában a leggyorsabban induljon újra”.
Mivel a magyar gazdaság az idei első negyedévben a vártnál jobban teljesít a koronavírus okozta zárlatos intézkedések ellenére, a budapesti kormány más intézkedéseket is bejelentett, köztük a kis- és középvállalkozások bürokratikus terheinek enyhítését, valamint olcsó hiteleket, amelyekkel a magyar vállalatok külföldi terjeszkedését vagy zöld projektekbe történő beruházásait segítik.
A budapesti kormányt az EU többször bírálta a migránsokkal kapcsolatos álláspontja, a sajtószabadság elleni támadások és az LMBT közösség elleni fellépése miatt. Az Európai Bizottság és az Európai Parlament korábban “jogállamisági” eljárást indított Magyarország ellen a polgári szabadságjogok tekintetében. Az EP-képviselők arra kérik az Európai Bizottságot, hogy lépjen jogi lépéseket, sőt, ha az Orbán-kormány nem változtat irányvonalán, akkor megtagadja Magyarország hozzáférését a 750 milliárd eurós Covid-19 világjárvány helyreállítási tervhez.