A magyarországi munkaerőhiány miatt a kormány külföldön keres munkaerőt
A bevándorlástól általában idegenkedő budapesti kormány külföldieket keres a munkaerőhiány megoldására.
Magyarország külügyminisztere azt mondta, hogy a vállalatoknak lehetővé teszik, hogy szakképzett munkaerőt toborozzanak nem uniós országokból. Peter Szijjártó külügyminiszter azzal támasztotta alá a lépést, hogy ez segíteni fogja Magyarország idei évre kitűzött 5,5 százalékos növekedési célját.
A munkaerőhiány által sújtott egyik ágazat például a magyarországi vendéglátóipar, amely a közelmúltban erőteljes aggodalmaknak adott hangot a szakácsok és takarítók hiánya miatt. Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének vezetője egy interjúban elmondta, hogy a budapesti szállodatulajdonosok sokat tesznek azért, hogy biztosítsák a nagyon szükséges munkaerőt, példaként hozva fel, hogy a szállodaigazgatónak saját magának kell takarítania a szobákat.
Közép- és Kelet-Európa számos más országa is munkaerőhiánnyal küzd a vártnál gyorsabb gazdasági fellendülés közepette a világjárvány okozta megszorítások után.
A budapesti kormány eddig vonakodott megnyitni kapuit a külföldiek előtt Orbán Viktor miniszterelnök bevándorlóellenes politikája közepette, amely gyakori összeütközéseket váltott ki az Európai Unióval.
Egy másik ágazat, ahol a magyarországi munkaerőhiány érezteti a hatását, a mezőgazdaság. A magyar gazdák küzdenek azzal, hogy elegendő munkaerőt találjanak a gyümölcsök és zöldségek betakarításához, és csak a tavalyi évben több mint 190 millió euró értékű áru semmisült meg.
Szakértők szerint a legjobb módja annak, hogy vonzzák az embereket a mezőgazdasági üzemekbe dolgozni, a bérek emelése. Úgy vélik, hogy az ágazatnak legalább egy évtizedre lesz szüksége ahhoz, hogy talpra álljon a munkahelyek megszűnése után, és átálljon egy újfajta üzletmenetre.
És talán a legmeglepőbb ágazat, amelyet Magyarországon a munkaerőhiány érint, az online kiskereskedelem. A munkaerő-válság korlátozza az e-kereskedelmet, számos webáruház kénytelen felfüggeszteni az online hirdetéseket, mert nem tudnak megbirkózni a megnövekedett kereslettel. Gál Kristóf, a budapesti székhelyű Klikkmarketing online marketing cég alapítója becslése szerint az online áruházak 30-40 százalékát érintheti ez a probléma.
Szijjártó szerint az új jogszabályok, köztük a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozóak, azt célozzák, hogy “segítsék a gazdaság gyors újraindulását, hogy Európában a leggyorsabban induljon újra”.
Mivel a magyar gazdaság az idei első negyedévben a vártnál jobban teljesít a koronavírus okozta zárlatos intézkedések ellenére, a budapesti kormány más intézkedéseket is bejelentett, köztük a kis- és középvállalkozások bürokratikus terheinek enyhítését, valamint olcsó hiteleket, amelyekkel a magyar vállalatok külföldi terjeszkedését vagy zöld projektekbe történő beruházásait segítik.
A budapesti kormányt az EU többször bírálta a migránsokkal kapcsolatos álláspontja, a sajtószabadság elleni támadások és az LMBT közösség elleni fellépése miatt. Az Európai Bizottság és az Európai Parlament korábban “jogállamisági” eljárást indított Magyarország ellen a polgári szabadságjogok tekintetében. Az EP-képviselők arra kérik az Európai Bizottságot, hogy lépjen jogi lépéseket, sőt, ha az Orbán-kormány nem változtat irányvonalán, akkor megtagadja Magyarország hozzáférését a 750 milliárd eurós Covid-19 világjárvány helyreállítási tervhez.
GiG fogja működtetni a magyarországi Casino Win online indítását
A Gaming Innovation Group (GiG) hosszú távú szerződést kötött a Casino Win magyarországi földi kaszinóüzemeltetővel, hogy digitális kínálatának bevezetését támogassa az országban.
A megállapodás értelmében a GIG biztosítja a platformot, a frontend-fejlesztést és a menedzselt szolgáltatásokat a Casino Win számára, amely nemrégiben kapott engedélyt online kínálatának kiterjesztésére.
Magyarországon online engedélyt csak olyan földi székhelyű üzemeltetők kaphatnak, amelyek fizikai telephellyel rendelkeznek az országban. A négy magyarországi üzemeltető közül jelenleg kettő működik online, a Casino Win pedig 2021 első felében indítja el kínálatát.
A GiG-vel kötött megállapodás fix díjak és bevételmegosztási struktúra kombinációján alapul, és mint ilyen, a GiG közölte, hogy a partnerség várhatóan a jövő év második felében pozitívan járul majd hozzá a bevételhez.
“Örülünk, hogy a GiG támogatja digitális átalakulásunkat és online játékosszerzési stratégiánkat a szabályozott magyar online piacon való terjeszkedésünk során” – mondta Kruppa Zsolt, a Casino Win ügyvezető igazgatója.
“Úgy gondoljuk, hogy erőfeszítéseink egyesítésével át tudjuk ültetni kaszinóink hangulatát és megjelenését egy olyan online kínálatba, amely egyszerre szolgálja ki jelenlegi játékosainkat és vonzza az újakat.”
Richard Brown, a GiG vezérigazgatója hozzátette: “A Casino Win bizonyítottan sikeres, és a piacvezető szárazföldi műveletek közé tartozik.
“Úgy véljük, hogy ez a GiG személyre szabott online kínálatával együtt további sikereket fog eredményezni a vállalatok számára, miközben a Casino Win ügyfélkörének zökkenőmentes, magas színvonalú kiskereskedelmi és digitális élményt nyújt.”
A magyarok naponta 2 900 forintot költenek a boltokban
Az egy főre jutó kiadások várhatóan tovább nőnek ebben az évben a kiskereskedelmi üzletekben, de ez nem segíti a kisvállalkozások ellenállni a magyarországi hipermarketek bővítésében, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közelmúltbeli tanulmánya.
A magyar lakosok a KSH által kiadott 2017-es tanulmány szerint tavaly átlagosan napi 2 900 főt kiskereskedelmi üzletekben töltöttek, mondja a Világgazdaság üzleti napilapja. A napi legmagasabb összeget a budapesti és környékbeli lakosok, 3900 Ft-ot költötték. A legalacsonyabb kiadást az észak-keleti régióban, napi 2 200 Ft-ban mérte.
A kiskereskedelmi szektor tovább növekszik: ez év májusában a kiskereskedelmi üzletág forgalma több mint 7% -kal volt magasabb az előző évhez képest. Ennek ellenére a boltok száma csökken: öt évvel ezelõtt a 10 000 lakosra jutó boltok aránya 146, tavaly pedig 129-re csökkent. A koncentráció azonban a régió függõségétõl függõen változó, 162 boltban összehasonlítva Pest megyében 107 fő.
A számok azt is jelzik, hogy a kisboltok nem képesek lépést tartani a kiskereskedelmi láncokkal. A multinacionális láncoknak nem csak a hatékonyabb logisztika és ellátás előnye van, hanem több forrásuk is van ahhoz, hogy növeljék a fizetéseket és fizessék meg a megfelelő adókat és járulékokat. A KSH legfrissebb adatai szerint 163 hipermarket működött Magyarországon, több mint 85% -a vidéken.
A magyar kormány egyetértést készít az Egyesült Államok egyetemével
Míg a Budapesti Közép-Európai Egyetem (CEU) hónapokat vár a kormánytól, hogy írja alá és ratifikálja a megállapodást, amely lehetővé teszi számukra, hogy folytassa tevékenységét a magyar felsőoktatási törvény ellentmondásos változásai nyomán, egy másik amerikai egyetem oktatási programját Budapesten szeptembertől.
A kormany.hu hivatalos honlapján közzétett közlemény szerint a Notre Dame Egyetem, az Amerikai Egyesült Államok állami katolikus kutatóintézete együttműködési megállapodást kötött a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel, a katolikus egyház magánegyetével Magyarország.
“A két intézmény közötti együttműködés az elmúlt két évtizedben folyamatban van, de ez a március a két egyetem úgy döntött, hogy új oktatási megállapodást köt, amelynek keretében a Notre Dame-i Egyetem 2019-ben indít Budapesten a karokat. a Vatikán által akkreditált Pázmány Péter Katolikus Egyetem kurzusai szintén az Indiana-intézményben lesznek felajánlva, “Szijjártó Péter külügy- és kereskedelmi miniszter idézett.
A két egyetem jelenleg véglegesíti a Notre Dame magyarországi kurzusainak megindításáról szóló megállapodást, amelynek hatályba lépése Magyarországról és az Egyesült Államokról szóló kormányközi megállapodás megkötésén alapul, a felsőoktatási törvény , Mondta Szijjártó a sajtónak.
“Az Egyesült Államok jogrendszere szerint a magyar kormánynak meg kell kötnie ezeket a megállapodásokat Indiana államgal” – rámutatott, hozzátéve, hogy pénteken az állam kereskedelmi titkárával tárgyal a témáról.
Eközben a CEU tavaly óta várakozik arra vonatkozóan, hogy megkötik a szükséges megállapodást a kormánygal annak érdekében, hogy lehetővé tegye a folyamatos működését, teljesítve az összes szükséges feltételt. A múlt hónapban Orbán Viktor miniszterelnök csak röviden kommentálta az ügyet azzal, hogy “egy jó döntésnek időre van szüksége”.
Ami nemzetközileg ellentmondásos lépést mutatott, a Parlament 2017 tavaszán jóváhagyta a felsőoktatási törvény módosításait, amelyek előírják, hogy a külföldi kollégiumok és egyetemek Magyarországon kormányközi megállapodás alapján működjenek, és kampányt szerezzenek abban az országban, amelyben alapulnak.
Az elmúlt években az Orbán-kormány erős kritikusa, a magyar származású befektető és a filantróp Soros György által alapított CEU többször is panaszkodott arra, hogy kifejezetten a magyarországi oktatási törvény módosításai közé tartozik. Az egyetem erős támogatást kapott az akadémikusoktól és a kormányoktól világszerte a jogszabályok nyomán, valamint tömeges nyilvános szolidaritási tüntetések formájában Budapesten.
Ezenkívül az Európai Bizottság jogsértési eljárást indít Magyarország ellen a módosítások miatt, miután az ügyet decemberben az Európai Unió Bíróságához (ECJ) terjesztette elő.
A CEU-nak nyújtott amerikai támogatásról szóló szimbolikus lépésként az újonnan kinevezett amerikai egyesült államokbeli nagykövet, David Cornstein június végén látogatott a CEU campusra, kevesebb mint egy héttel a budapesti érkezése után.